Kedves dszabi, csak általánosságokat lehet ez ügyben tanácsolni. Persze lehet jó minõségû lemezjátszót vásárolni használtan is, manapság különösen, hisz az LP-hívõket többnyire nem az jellemzi, hogy ütik-vágják a készüléküket.(Egyébként ez is csak annyira "finom és kényes szerkezet", mint minden más, az audiofiliában.) Tapasztalatból mondok néhány tanácsot: lehetõleg ne direkt meghajtású készüléket vegyél, a szíjhajtásúaknak finomabb, csendesebb a hangjuk. Egyébként ez sem általánosítható érvényû tanács mert például a Pioneer legendás PL 200-asa, direkt hajtása ellenére is méltán legendás készülék. Aztán: nagyon kell figyelni, hogy lejátszás közben mennyire zajos a berendezés. Ha a befutó- és a kifutó barázdáknál már erõsen serceg, akkor a fej szemétbe való. Ugyanez érvényes a tételek közötti szünetekre is, ha akkor is zajos és serceg, az szintén kopott fejre, tûre utal. Lehetõleg MC fejet válassz, fõleg akkor, ha az erõsítõd nemcsak MM fej fogadására alkalmas. (Igaz: manapság már vannak olyan kimenetû MC fejek is, amelyek MM bemeneten is hibátlanul szólnak. De ennek eldöntéséhez mindenképpen szakember kell!)Olyat nem fogsz találni ilyen árban, amelynek cserélhetõ lesz a hálózati zsinórja, de ha már, akkor rögvest érdemes lenne azt is lecserélni egy jobb darabra, s ha már drótoztatsz, akkor ugyanezt el kell(ene) végezni a hangkarban is. Egy hibátlan kinézetû készülék általában arról árulkodik, hogy mûszakilag is rendben lévõrõl van szó, de a legtöbbet az árul el, ha meghallgatod. Mellesleg 100 ezerért már egészen elfogadható minõségû LP-játszók közül válogathatsz, fõleg ha arra is ügyelsz, figyelsz, hogy az erõsítõd azért lehetõleg valami jobb fajta legyen. Afféle Phono bemenettel ellátott "HIFI toronyra" nem szabad lemezjátszót kötni. Az az igazság, hogy az LP fõleg a közepesnél csipetnyivel jobb minõségû láncok tagjaként adja azt, ami miatt nagyon sokan jócskán a CD-játszó elé teszik, mint hangvisszaadó eszközt. Azt szoktam mondani, hogy a CD-játszó, még a nagyon jók, a nagyon drágák is, inkább az észhez szólnak, az LP pedig, a maga emberszabású hangjával, sokkal inkább a szívhez. Nagyon nagy élmény, akkor is, ha a CD-én "szocializálodott" zenebarátok szerint az LP elavult, ócska szarság, a CD viszont az Isten. Tiszteletben kell tartani ezt a vélekedést is! És még annyit, hogy az LP-játszó - különösen ha merev vázra szerelt - különösen meghálálja a jobb minõségû rezgéscsillapító alátétet. Jó vadászatot. Cs.Üdvözlettel Cs.