Üdvözlünk, Vendég. Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj. Did you miss your activation email?

Szerző Téma: forrasztás technológia  (Megtekintve 16231 alkalommal)

Nem elérhető dodo

  • újonc
  • *
  • Hozzászólások: 8
forrasztás technológia
« Dátum: 2007, Július 10, 20:16:25 »
Tisztelt Uraim!

Szeretnék végre tisztán látni ezüstözött forrasztóón ügyben.Van aki erre esküszik és van aki agyrémnek tart-ja.Csupán egy házi kontár vagyok ezen a területen ezért fordulok a tisztelt társasághoz.Én is próbálkoztam
hagyományos és ezüstözött forrasztással és csak annyi különbséget tapasztaltam,hogy az ezüstözöttel nehezebb dolgozni.Más nem igazán tûnt fel.Lehet,hogy a fülem-
mel is gond van?Elméletileg,mivel az ezüst jobb vezetõ képességû,kellene valami különbségnek jelentkezni!Elõ-
fordulhat,hogy a forrasztásaim minõsége a probléma?Esetleg van valami trükkje ennek a technológiának,amit nem ismerek?
Ezzel kapcsolatosan kérnék tanácsokat,tapasztalatokat.
Elõre is köszönöm az élménybeszámolókat!
A rendszer amin fülelek:
 Pro-ject perspective,B.J.Codd riaa,Michaelson&Austin T1
 /KT88/,AR S40,AVA fejhallgató erõsítõ,Sennheiser HD650

Üdv.:dodo

Nem elérhető istvan01

  • törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 651
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #1 Dátum: 2007, Július 10, 21:32:39 »
Hello dodo

Saját forrasztási tapasztalatom alapján mondhatom, nem is olyan könnyû jó minõségben forrasztani. A forrasztás (egyedi és tömeg) technológiájával az egyetemen korábban is, és talán most is egész tanszék foglalkozik.

A cél, két egyforma vagy nem egyforma fémes felületet, többnyire réz, ezüst, arany, rhódium, ón felületeket villamos és mechanikai értelemben a legoptimálisabb módon összekötni. Ehhez fel kell melegíteni az oxidtól és egyéb olvadék terülését nehezítõ szennyezõdésektõl megtisztított fémfelületeket és ráfolyatni a megolvasztott forraszanyagot, egy darabig hõn tartani a fémek egymásba diffundálását megvárva. A hõmérséklet és hõmennyiség legyen elegendõ, de ne túl sok.

Olyan iskolásan hangzik ez a néhány sor, de röviden ez a lényeg. A forrasztásokról keresztmetszeti csiszolatokat (metszeteket) szoktak vizsgálat céljából készíteni. Ezek egyik legfontosabb paramétere, a forraszanyag minél kevesebb zárvánnyal való terülése, minél mélyebb felületi diffundálás elõállítása.

A forrasztás ilyen értelmû tisztaságát házi Wellerpákás környezetben nem is olyan könnyû elérni. Az ilyen fémolvadék terülés-tisztasága sokkal nagyobb súllyal esik a forrasztás minõség eredménye szempontjából, mint a forrasz anyagagában lévõ néhány százalék ezüsttartalom. Aki elegendõ gyakorlattal képes pákával tisztán, egyenletesen forrasztani, annak már egy keveset hozhat az ezüst, talán hangban is. Az ezüst még jobban érvényesül akkor, ha eleve ezüst (arany), vagy ezüstözött (aranyozott) felületeket akarunk összeforrasztani.

Sajnos van egy kellemetlen, forrasztási minõséget rontó visszafejlõdés. A környezet és munkaegészségi okok miatt a ma kapható forrasz anyagokban egyre kevesebb, vagy egyáltalán nincs ólom. Az ólmot különféle rafinált folyasztószerekkel és egyéb ötvözõ anyagokkal pótolják, de azonos forrasztási minõséget ezekkel nehezebb elõállítani.

Ezek ismeretében én azért rendszeresen a 4% Ag tartalmú anyaggal forrasztok.

Üdv István

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #2 Dátum: 2007, Július 10, 22:08:19 »
Szia, dodo!

Nagy fába vágtuk a fejszét, ha ezt a témát ki akarjuk beszélni.  A Lényeg, hogy valóban a vezetõképesség javítása érdekében teszik az ezüstöt a különbözõ forraszötvözetekbe, mivel a nemesfémek jobban difundálodnak, így segítik a megfelelõ intermetalikus réteg kialakulását, ezáltal javítva a vezetõképességet. Ellenben a túl vastag intermetalikus réteg ridegé teszi a kötést, rontja a vezetõképességet ráadásul az idõ teltével ez a réteg magától is vastagodik, ezért hoz jelentõs javulást a régi készülékek paneljeinek teljes átforrasztása. Fontos tényezõ a forrasztás kivitelezése, mert az említett réteg vastagságát befolyásolja, hogy az adott hõfokú pákahegyet mennyi ideig tartjuk a forrasztási pontban, ha rövid az idõ vékony lesz, ha hosszú túl vastag. Valójában kézzel reprodukálható magas minõségû forrasztást nagy gyakorlattal lehet csak kivitelezni, ezért szeretjük a reflow technológiát, ami házilag nem megoldható tehát marad a páka és a gyakorlás. Ráadásul forrasztási szempontból ezen ötvözeteknek magasabb az olvadáspontja, ezért ha nem megfelelõ az eszközöd nehezen tudod megforrasztani. Másik alapvetõ dolog a forrasztásnál az oxidmentes fémtiszta felület, ajánlott fluxszal bekenni a forrasztandó területeket forrasztás elõtt még akkor is, ha a huzalban is van flux. Én személy szerit a normál 2%-os és a magasabb 5 %-os és 15%-os ezüst tartalmú huzalokat próbáltam ki, az 5%-ost ólommentes változatban.
Hangra nekem a hagyományos ólmos 2% ezüsttartalmú anyag jobban tetszett, ezt használom mindenhol ahol forrasztani kell, de tapasztalatom szerint minden fajta forrasztás csak ront a hangon, ahol lehet kerülõm. Léteznek igazi ezüst forraszok is 65-75%-os ezüst tartalommal de 1000°C felett olvadnak. Viszont, nemrég találtam egy 80%Au 20%Sn forraszhuzalt 280°C-os olvadásponttal. Most dolgozom a beszerzésén.

Üdv. Ical

Nem elérhető istvan01

  • törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 651
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #3 Dátum: 2007, Július 11, 08:12:02 »
Hello Ical

Érdekes lehet ez a 80%-os arany tartalmú forrasz, de az biztosan „aranyárban” lehet. Kérdés, vajon megéri-e az árát. Az 5-10% körüli ezüst forraszok is meglehetõsen sokba vannak, de azzal egy újraforrasztás, a páka hegyérõl lecsöppenõ és már nem használható anyag kevés veszteséget azért jelent, ennél az aranynál minden maradékot össze kell gyûjteni, de azzal mégegyszer forrasztani már bizonytalan.

Azt mondod, minden fajta forrasztás ront a hangon. Elviekben ez lehet igaz, de valamilyen villamos kötést mégis csak létre kell hozni, elvégre egy folytonos anyagból nem lehet az elektronika. Ha belegondolsz, egy kondi, egy ellenállás, félvezetõ milyen sok anyagátmenetet tartalmaz belül is. A forrasztás helyetti kötések egyike sem tökéletes, mindegyiknek van valami hibája. A hegesztés nem igazán jöhet szóba, a többi valamilyen szorító kötés, aminél ideális az anyagok préselés közben megfolyása, hideg hegedése, a felületek légmentes összezáródása. A felületi záródás arany és arany között a legstabilabb, a többinél egyre valószínûbb az oxidáció és a mechanikai szétcsúszás-rázódás.

Ezt nem én állítom, egy márkás hifi-kábel cég tulajdonosa, a kompromisszumok figyelembevételével a jól kivitelezett forrasztás még mindig a legjobb megoldás audió minõség szempontból.

Van még egy rásegítés. Úgy kell építkezni, a jelútban minél kevesebb alkatrész legyen, minél kevesebb kötéssel, és így csökkenthetõ a kötések, forrasztások rontó hatása.

Üdv István

Nem elérhető dodo

  • újonc
  • *
  • Hozzászólások: 8
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #4 Dátum: 2007, Július 12, 21:42:58 »
Tisztelt Uraim!

Köszönöm az eddigi tanulságos hozzászólásokat.A flux kifejezés vajon gyantát takar,vagy valami mást?
Én eddig a maratás után denszeszben oldott gyantával kentem be a panelt jó vastagon.Úgy gondoltam,hogy ez megakadályozza az oxidációt és elõsegíti a forrasztást.
Legalábbis nem árt neki.Azonban készítettem egy digitális áramkört,ahol ez a módszer problémát okozott.
Azt szeretném még megtudni,hogy csak a digitális ármkörök ilyen érzékenyek vagy az analógoknál is okozhat ez gondot.Vajon jó ez a megoldás egyáltalán?
Elõre is köszönöm a válaszokat!

Üdv.:dodo

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #5 Dátum: 2007, Július 13, 11:47:53 »
Sziasztok!

István amit írtál igaz, a forrasztás bizonyos helyeken elkerülhetetlen, de pár csatlakozógyártó már kínál olyan termékeket ahol ez megoldható. Például a WBT új csatijai, van  tapasztalatom velük, ajánlásuk szerint 5N a megfelelõ szorító erõ, kapható WBT nyomatékkulcs, hát kipróbáltam és az eddig izomból megtépet csavarokat 5N-ra állítva, bekellet látnom igazuk van. Ne kérdezd mi a magyarázata, mert gõzöm sincs, ezt is körbe lehetne járni. Az oxidáció kérdésében szerintem, egyszerûbb a kontaktokat pucolni mint mindig mindent átforrasztani. Az Au forraszra még nem kaptam visszajelzést igazából mintát próbálok belõle szerezni pont az általad említett okok miatt. A rövid jel utak teóriában is van igazság, én pont a másik oldalon állok jelenleg, olyan erõlködõm van, ami televan elektronikával, kólóméternyi jelúttal.
Dodo a flux valóban a gyantát takarja, ami bizonyos esetekben, ha egybefüggõen takar amúgy egymástól elszigetelt vezetõket, problémát okozhat. Mivel ez lényegében egy ionos szennyezés, feszültség hatására kialakulhat szivárgó áram (migráció) ennek meghatározására alkalmazzák az úgy nevezett SIR tesztet. Az ionos szennyezettséget ionográffal lehet ellenõrzik a kész paneleken. Mindkettõt az iparban szigorú szabványokban rögzítik. Egyes cégek egyáltalán nem engedik meg a flux maradványt a termékeiken, pont ez okból, még a no clean fuxokkal készült termékekrõl is forrasztás után lemosatják a maradványt. Házilag te is így elõzheted meg a problémát, vagy no clean gyantát használsz, vagy egyszerûen forrasztást kõvetõen lemosod a panelt. Én a Multicore Mini Fluxer és Mini Cleaner anyagait használom, ezek toll formájában kaphatóak a Microsolder Kft-nél. Postán is küldnek anyagot, a honlapjukon megtalálható az elérésük.

Üdv. Ical.

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #6 Dátum: 2007, Július 13, 14:11:00 »
Szia Dodo!

Az általad említet esetben még egy dolog lehet a migráción kívül. Ha a teljes felületet bekented gyantával forrasztás elõtt és az a szakmai körökben „csatorna fluxnak” nevezett típus volt (ami még a vasat is átmarja :) ), akkor a problémát okozhatott az is, hogy a forrasztás helyén a hõhatására az ott lévõ gyanta aktivitását elhasználtad, de ahol nem érte közvetlen hõ a gyanta tovább dolgozik. Történik mid ez annak ellenére, hogy hivatalosan csak 150°C-on aktivizálódnak a gyanták, de a gyakorlatban szobahõmérsékleten is dolgozik és a 40%-os sav tartalommával, szépen lassan tönkreteszi az áramkört.

Üdv. Ical.

Nem elérhető dodo

  • újonc
  • *
  • Hozzászólások: 8
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #7 Dátum: 2007, Július 13, 18:02:16 »
Szia Ical!

Oké értem a gyantás bekenés ezek szerint nem jó megoldás
Viszont akkor mivel lehet megakadályozni a panel további
oxidációját?Próbálkoztam kémiai ónozóval,de így meg szinte lehetetlen forrasztani.A lakkozás lenne még talán a megoldás,de ha lelakkozom az egészet,akkor az esetleges javításnál okoz gondot.Tudom az igazi az lenne,ha elvinném egy panelgyártó céghez,de azok sem lelkesednek az egy darabos gyártásért.Te milyen módszert alkalmazol a házi készítményeknél?

Köszönöm az eddigi tanácsokat!

Üdv:dodo

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #8 Dátum: 2007, Július 13, 21:07:14 »
Szia,

Csak a proto paneleket készítjük a hagyományos házi módszerekkel. Ha már kiforrott a kapcsolás az egri Europrintel gyártatjuk le, 3-4 darabtól a kétoldalas olyan 35Ft/cm², ennyit minden kép megér egy jó készülék hiszen ez az alapja. Teljesen professzionális a finising is és a forrasztás gátló maszk is. Ennél olcsóban a WWW.PCB.hu oldalon szoktunk rendelni itt is széles a választék de ez azért lényegesen gyengébb minõség. A forrasztás gátló maszk könnyebben hólyagosodik, valamint a maszk alatti vezetõ is elõ van ónozva, így forrasztáskor elõfordulhat, hogy az ón a maszk alá fut és feltépi azt. De ha ügyes az ember ez megelõzhetõ, vagy nem kell kérni a maszkolást csak az elõónozást, ami ellentétben a házilag kivitelezett kémiaival jól forrasztható marad és véd az oxidációtól is. Harmadik megoldás, létezik lakk toll formában, a szabad vezetõ felületet át kell vele húzni, ahol meg forrpont van szabadom hagyni és így a késõbbi javítás is megoldható és a csupasz felületek is védve vannak.

Üdv. Ical.

Nem elérhető dodo

  • újonc
  • *
  • Hozzászólások: 8
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #9 Dátum: 2007, Július 14, 21:40:23 »
Szia!

Köszi,mostmár profi lettem!

Üdv:dodo

Nem elérhető istvan01

  • törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 651
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #10 Dátum: 2007, Július 14, 21:53:32 »
Szia Ical

Azért nem olyan egyértelmû ez a forrasztás helyett 5N szorítású csavaros rögzítés. A vékonyabb drótokhoz lehet hogy sok az 5N, vastaghoz meg kevés. De azért az is érdekes, a WBT nextgen RCA dugónál, aljzatnál és még a nextgen hangszóró termnálnál is csak forrasztani lehet. A régebbi típusoknál voltak változatok a csavarzós és forrasztható változatokra is.

A kipróbálásra szánt 80% aranytartalmú forrasz nekem egy kicsit gyanúsnak tûnik. Az arany olvadási pontja 1060C-nál van, ha hozzá adnak 20% ónt, az akkor is kb 800-900C fokon fog megolvadni, ha csak nem „genetikailag módosított” az arany vagy az ón. Nézz utána, vagy az olvadás hõ magasabb, ekkor kemény forrasztásra való, vagy az arany tartalom 8% és akkor 280C fokon talán megolvasztható.

Üdv István

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #11 Dátum: 2007, Július 15, 13:55:00 »
Sziasztok!

Én csak a saját tapasztalatomat osztottam meg, mindenkinek szíve joga, hogy forraszt vagy nem én kerülõm ha tehetem. Az arany forrasszal nekem is vannak fenntartásaim, de mivel ebbõl élek hajt a kíváncsiság. Ráadásul az aranynak, mint vezetõnek nekem nem igen tetszik a hangja volt szerencsém kipróbálni egy színarany kábelt, számomra túl lágy habár fantasztikusan finom. Mellékelve csatolom a gyártó oldaláról letöltõt huzalötvözetek táblázatát (legutolsó sor). Az olvadáspont számítása ötvözeteknél nem ilyen egyszerû.

Üdv. Ical.

Nem elérhető istvan01

  • törzstag
  • *****
  • Hozzászólások: 651
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #12 Dátum: 2007, Július 15, 14:23:07 »
Ical

Köszönöm a pontosítást. Így már hihetõbb, meg az is igaz nem értek a fémötvözetekhez. Ezek a vezetékek mind forrasztásra valók? A 80Au20Sn anyagnak mi lehet az ára?

Üdv István

Nem elérhető cashman

  • tag
  • ***
  • Hozzászólások: 209
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #13 Dátum: 2007, Július 16, 20:06:45 »
dodo

A nyák réz fóliáját és a forrasztási pontokat színtelen akril lakkal lefújva tudod légmentesen leszigetelni, ezzel megfékezve az oxidációt.
Az akril lakkal bevont felület könnyen forrasztható, nem okoz gondot a késõbbi változtatások esetén.

Ical

  • Vendég
Vá:forrasztás technológia
« Válasz #14 Dátum: 2007, Július 17, 20:17:39 »
Sziasztok, megkaptam az ajánlatott, minta nincs,:( 1 méter 1000$! Hát ennyire nem vagyok kíváncsi milyen vele forrasztani.:) Egyébként durván, az ötvözetek úgy viselkednek, mint az oldatok, amelyiknek „megmarad” a kristályszerkezete, tehát old, annak a tulajdonságai dominálnak. Az AuSn-nél, az Sn-é, így az ötvözet termáldinamikai tulajdonságai is az ónéhoz álnak közelebb. Tudom, hogy az ólommentes technológia bevezetésekor a gyártok a tényleges olvadáspontokat gyakorlati mérések alapján felvett termáldinamikai görbékbõl, határozták meg nincs rá bevett képlet, amúgy csak találgatták mi lesz a valós érték. Láttam egy dolgozatot, amiben ilyen mérések alapján az ón-ólom különbözõ százalékos ötvözeteinek olvadáspontjára próbáltak képletet felállítani. Bevallom férfiasan, a végén a képletet nem értem fel ésszel. Egyébként elfelejtettem említeni AUDIENCE kábeleket használok, õk sem forrasztanak.

Üdv. Ical.