Old Music Fun Club

[Kisszabó]

Kedves Zene Imádók!

Várunk minden olyan tapasztalatot - ötletet, amely az Old Music területén valaki számára sokat jelent, bárkinek ajánlaná, esetleg bemutatná egy általa igen jónak tartott, de nem biztos, hogy mindenki számára ismert Old Music CD-t, LP-t stb.

Korhatár nincs!:laugh:

Lényeg: lemezcím, elõadó, s rövid méltatás, ajánlás miért ez, miért tetszik, miért ajánlaná másnak is?!

Mit ajánlanál, ha csak 1-et választhatnál?
Mi szól, mi kel életre legjobban a rendszereden?
Mi lenne az a lemez, vagy album, vagy csak egy konkrét szám - amit hallanunk kell - mielõtt meghalunk...

[teacher]

Sziasztok!

Ha hozzám eljönne valaki, s a feltétel az lenne, hogy mutassam be mit is tud a rendszerem az Old Music világában, akkor feltennék egy bakelit, majd egy CD lemezt.

 A bakelit a Queen együttes "A Day At The Races" albumáról a 4. szám a "The Millionare Waltz" lenne, míg CD esetében Dire Straits második lemezérõl ("Communiqué") az elsõ szám, a "Once Upon a Time In The West" lenne.

Az ok: 1. a bakelitról a Queen szám döbbenetes dinamikájú, kitûnõ ütemû és a gitárszólója szerintem mindenkit elbûvölne és a tere olyan, mint egy templomé.Azután jön ismét Brian May a torzítóval és bele lehet borzongani!

2. a CD-n a Dire Straits számban mindent hallhatunk, amit egy 4 tagú zenekartól elvárhatunk, kitûnõen indul, a dob belépése fergeteges, a basszus jól a helyén van, s a közepén a gitárszólót csak egy Mark Knopfler nagyságú és zsenialitású zenész tudja elõadni. Kellõen hosszú a szám ahhoz, hogy igazán át lehessen élni a hangulatát és varázsát!  

Köszi az új topicot, remélem Kisszabó jóvoltából legalább olyan sikeres lesz, mint az Old Hifi Fun Club!

teacher

[Pecás]

A Communiqué valóban nagyon jól szól,és persze nagyon jó zene is egyben,kiváló tesztlemeznek is.De jó is lenne ha minden lemez ilyen minõségû lenne,(álmodik a nyomor).

Én többek közt a Purple Made in japán lemezét meghallgatnám a kaszás elött. Évtizedek óta ismerem,de még mindig elbûvöl ez a kiváló koncertlemez.

József.

[Kisszabó]

Hmmm, akkor én is megosztom a kedvenceim...

A Dire Straits-tõl nekem a kedvenc albumom a Brothers in Arms... Amúgy az a rezonátor-gitár az elég fergetegesen tud szólni!:silly:

Amitõl nálam megindul a nyálfolyás, azok az Alan Taylor számok, ezekbõl is 2-õt emelnék ki:

Color to the Moon ; Traveller - ezen 2 számtól úgy érzem körbeölel a világ, én vagyok középen, és minden csini!

A Queen számait még nagyon szeretem - ezek számomra olyan mulatós, mégis sokatmondó zenék!

Mondjuk a régi zenék mind sokatmondóak, és szólnak is valamirõl

[norisz]

sziasztok:)

nállam Elvis a király!!!!:))))))

[Kisszabó]

norisz írta::

sziasztok:)

nállam Elvis a király!!!!:))))))

Ennél azért kicsit hosszaban ha lehetne kedves tezsvérem! B)

[petimre]

A Queent én is szeretem hallgatni, fõleg az új rendszeremen, a favoritom: The Show Must Go On!

Most pedig a mai zene helyett, berakok egy Dire Straits-et, mondjuk a Best Of-ot!

Üdv.

Ja, grat a topik-hoz, karma röpült!

IMI

[petimre]

Allan Taylor-om nekem egy B&W 2001-es audiophile cd-n van, nagyon jó....

Imi

[Kisszabó]

petimre írta::

Allan Taylor-om nekem egy B&W 2001-es audiophile cd-n van, nagyon jó....

Imi

A B&W hangfal gyártó elõszeretettel használja Alan Taylor számait... Vajon miért? :laugh:

[petimre]

Egy kicsit összegyúrtam Kisszabó, s Norisz kollégát:

Dire Straits: Calling Elvis, érdemes meghallatni...

Üdv.
Imi

[norisz]

azért tessók Máté Pétert se kell kihagyni isteni munkásságával!!!!!!!!

[petimre]

Ami engem még ámulatba ejt, mondjuk nem annyira old zenék ,de a 90-es évek eléjérõl valók:

Duran Duran: Come Undone Maxi (exlusive verziók) - 1993

Enigma: Return To Innocence CD Single - 1993

[ept53]

Üdvözlök Mindenkit!:laugh:
Én különösen Örülök ennek a topiknak, gratula!:lol:
Ha megengeditek akkor ajánlanék egy igazán klasszikus albumot. Én ezt 1968 vagy 69-ben kaptam meg Canadából. Ez egy dupla album és azóta is az egyik legnagyobb kedvencem. Sajnos mostmár  csak cd-n van meg mert az album akkor a báttyám tulajdonába került. Aki még nem hallotta az nem is tudja mit hagyitt ki. Fantasztikus gitár (bátran mondom, hogy a legnagyobb) és mellette olyan zenészek mint,  Jack Cassidy bass, Buddy Miles drums, Steve Winwood orgona, Chris Wood fúvós, Al Cooper piano. Ezen kívül is van néhány Jimi Hendrix albumom, de ez mindet felülmúlja, egy igazi gyöngyszem! Aki még nem hallotta az legalább négyszer-ötször hallgassa meg és utána mondjon véleményt mert valószínüleg elsõre nem is tetszik annyira. Náhány ajánlott szám Woodoo Chile:> Rainy day, Dream away:>Still Raining, Still Dreaming. Hallgassátok!:woohoo:

[Kisszabó]

Köszönjük szépen ept53! pár Jimi nekem is van, amikor elkap a hangulat, akkor nagyon szeretem!
Valamit tudott!

[mishow]

Üdv a csapatnak és utólag is BUÉK mindenkinek!
Kicsit nem voltam itthon, és lám, milyen jó kis topicra jövök haza
Remélem, ez nem fog olyan gyorsan kihalni, mint többi jó kis zenés oldal itt a fórumon (volt belõle néhány)  

A fenti zenéknek mind up, és most jöjjön az én favoritom:

Deep Purple: Anthem (Himnusz); a The Book of Taliesyn lemezen van rajta, amelyik a Purple egyik elsõ lemeze, még nem teljesen a klasszikus felállással 1968-ból. Nagyon szép hegedûszóló van a közepén, bár kicsit közel-mikrofonozott felvétel és gyengébb rendszereken hajlamos élesen szólni. De a zene igazi gyöngyszem.

Azután tessék meghallgatni a korai Uriah Heep lemezeket, mondjuk az elsõ ötöt. Csak hogy megtudjátok (ha még nem tudtátok...) hol kezdõdött a rock zenében a sokszólamú férfi vokál, ami azután késõbb a Bohém Rapszódiában csúcsosodott ki a Queen-nél
Ha a Salisbury lemezt (c1971) elõveszitek, akkor kötelezõ a Lady In Black. Aki valaha ült tábortûznél gitárszó mellett, az tudja mirõl beszélek  

Most ennyi, nem lövöm le az összes poénomat egyszerre, de van még ötletem